Az Európai Parlament (EP) szerdán Strasbourgban megszavazta azt az előterjesztést, amelynek értelmében a közszférához tartozó, illetve létfontosságú közfeladatokat ellátó szervezetek weboldalait a jövőben úgy kell kialakítani, hogy azok a fogyatékos személyek részére is hozzáférhetőek legyenek.
Ukrajna a szakadék szélén táncol, és ha van is kiút, az pokolian nehéz lesz. Az egyik rossz verzió: államcsőd, gázháború Oroszországgal, kettészakadás, szélsőjobbos előretörés. A kevésbé rossz: a régi politikai elit konszolidációja, nyugati segély és hosszú éveken át tartó, fájdalmas reformok.
Elsősorban Ukrajnáról tárgyaltak hétfőn Budapesten a Visegrádi Négyek, illetve Bulgária, Románia és Görögország külügyminiszterei. A politikai stabilitás és a gazdasági csőd veszélye mellett aggodalmukat fogalmazták meg az ukrajnai kisebbségi nyelvtörvény visszavonásának lehetséges következményei miatt is.
A nyugati országoknak a kijevi felkelés után azzal az óriási feladattal kell megbirkózniuk, hogy segítsenek stabilizálni a csődközeli helyzetben lévő Ukrajnát és ezzel egy időben kiengeszteljék Oroszországot.
Az EU akár 20 milliárd eurónál is nagyobb összegű támogatást adhat Ukrajnának, ha az ország teljesít bizonyos feltételeket - közölte egy név nélkül nyilatkozó EU-forrás.
Az megjósolhatatlan hogy mik lesznek Oroszország közvetlen reakciói, az viszont biztosnak tűnik, hogy a játszma még nem ért véget. Az orosz geopolitikai győzelmet ezúttal nem az EU nemzetközi szereplése akadályozta meg, hanem kizárólag a tüntetők elszántsága és lelkesedése.
Az új földtörvény május elsején akkor is hatályba lép, ha arra az unió bizottsága nem üti rá a pecsétet, akkor is hatályba lép, ha az esetleg egyeseknek nem tetszik - jelentette ki Fazekas Sándor vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón.
Az Európai Unió kész jelentős pénzügyi segítséget felajánlani Ukrajnának, ha már lesz új kormánya - jelentette ki vasárnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa az ausztráliai Sydneyben egy nemzetközi pénzügyi tanácskozást követően.
A Bloomberg oldalán egy több mint 12 perces videó jelent meg, melyben közérhetően magyarázzák el azt, hogy miért alakult ki az eurózóna, mi vezetett az euróválsághoz, és hogyan is áll a helyzet most.
Felgyújtott kormányzati épületek, autók látványa kíséri a boszniai városokban a múlt héten kirobbant tüntetéseket. A demonstrálók az ország pocsék gazdasági helyzete miatt vonultak az utcára, a kilátástalanság hajtja a tüntetők jelentős részét. Majdnem két évtizeddel a boszniai háború lezárulta után az etnikailag megosztott állam a nemzetiségi pártok béklyójában vergődik, s emellett az uniós csatlakozás is a távolba vész. Mi lesz veled, Bosznia?
Szerbia szárnyalni látszik. Külföldi befektetők sora tervezi a nyugat-balkáni országba történő betelepedést, sőt több nemzetközi cég már komoly pénzeket is befektetett a 15 éve még háború tépázta államba. Szerbia átformálná a róla kialakult háborús bűnös képét, és egyre inkább az Európai Unió és a külföldi befektetők felé fordul. Gazdasági mennyország épül az országban, vagy annyira mélyről jönnek, hogy bármilyen pozitív lépés hatalmas eredmény?
Nem jó, ha egy brüsszeli ember elvárásokat fogalmaz meg olyan pénzek felhasználásáról, amelyhez neki nincsen köze. Ennél is fontosabb azonban, hogy nincs, nem létezhet olyan "jog", hogy nekem valami "jár", amit mások közpénzéből szeretnék fedezni.
